Német kisebbségi önkormányzat

0
33

“Azt hiszem, a Budaörsi Passió, rendkívüli élményt jelentett mindenkinek, bár, bevallom, vártam is egy kicsit, hogy így lesz”

- Ha egy időutazással visszamehetne a hatvan-hetven évvel ezelőtti Budaörsre, miket nézne meg?”
Természetesen azt, amit próbálunk újraépíteni. És körbesétálgatnék, hogy újra lássam azokat a dolgokat is, amelyek gyerekkoromban még megvoltak, a füstölőktől kezdve a régi istállókig, a szecskázóktól a présházakig, hiszen ezeknek ma már nyomát se lehet látni. S ha lenne rá mód, nagyszerű lenne megnézni a korabeli Budaörsi Passiót.

- Milyen visszajelzések jöttek az idei Passióról, és saját maga mennyire elégedett?”
Azt hiszem az idei, a Budaörsi Passió, rendkívüli élményt jelentett mindenkinek, bár, bevallom, vártam is egy kicsit, hogy így lesz. Hiszen ez most valóban az eredeti Budaörsi Passió volt, és az egész Budaörsről szólt, Budaörs múltjáról, tradíciójáról. És bizony nagyon sok embernek, akik évek óta élnek itt, de nem tősgyökeres budaörsiek, tágra nyílt a szeme, hogy városunk múltja milyen értékeket hordoz. Többen nagy elismeréssel beszéltek a német nyelvű előadás színvonaláról. A német nagykövetségtől, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökén keresztül a németországi vendégekig, meglepetéssel gratuláltak hozzá. Ez elsősorban Frigyesy András rendező érdeme, aki nagyon keményen kiállt amellett, hogy meghatározóan olyan színészek legyenek, akik anyanyelvi szinten bírják a németet. Akik pedig nem ilyenek voltak, mint például Venczel Vera vagy Őze Áron, azok a budaörsi német nyelvtanárok folyamatos segítségével, nagyon profi módon megtanulták a német szövegüket. Külön kiemelném Őze Áront, aki 2000-ben Krisztust játszotta, és ehhez képest „visszalépés” volt számára, hogy - a nyelvtudási hiányosságok miatt - egy kisebb szerepet (Péter apostol) kapott, de mégis minden keserűség nélkül, teljes szívvel csinálta végig a próbákat és elôadásokat. Mi magunk, mint szervezők, három dolgot kértünk a rendezőktől. Az egyik, hogy a Budaörsi Passió szövegét alapul véve egy hagyományos rendezést csináljanak, ahol a színházi technikai eszközöket és módszereket alárendelik magának a szerepnek. Én azt gondolom, ez messzemenően megvalósult, mert felhasználtak mindent, világítást, fényt, vetítést, modern technikát, de úgy, hogy egy sokkal tradícionálisabb előadás született, mint amilyen a 2000-es volt. A másik kérésünk pedig az volt, hogy nagyobb mértékben vonják be a helyieket. Ezt is elfogadták, hiszen hat-hét szöveget is kapó budaörsi szereplője volt az előadásnak, és nagyon sok statiszta. Illetve, ami nagyon lényeges, hogy a zenei anyag jelentős része a Pro Musica, a Lyra Dalkör és a Werner Alajos egyházi kórus közös munkájából jött létre. A harmadik elvárás is teljesült, hogy ne legyen kettős szereposztás a német és a magyar nyelvű előadások miatt, aminek egyrészt költség oka volt, másrészt pedig a próbákra rendelkezésre álló idő rövidsége is ezt indokolta.”

- Végül is a meghirdetett hat helyett hét, illetve hét és fél előadás volt. Miért szakadt félbe a pénteki előadás?

Óriási szélvihar kerekedett, ami a négy súlyos fagerendából álló harangtornyot is feldöntötte. Teltház volt, ezért nagyon féltem attól is, nehogy valami baleset történjen. Ezért, most utólag azt mondom, nagy szerencse, hogy a 20 százalékkal drágább, alumíniumból készült, leereszthetős világítást választottuk és nem a faállványokat. Pénteken tehát az előadás félbeszakadt, de még a vihar közben megbeszéltük a szereplőkkel, hogy szombaton éjjel, a magyar előadás után, megcsinálják újra a német előadást. Ezt a közönségnek is elmondtuk, illetve másnap a Kossuth rádióba is bemondattuk. Azt hiszem, végül a legszebb előadás ez a szombat éjszakai lett, mert úgy alakult, hogy az előtte még viharos szél lecsendesett, és éjfélkor melegebb volt, mint az első előadáson. Illetve félegykor, az addig teliholdas, tökéletes tiszta égbolton egy tenyérnyi felhő három-négy percig ráült a holdra, és tette ezt éppen a kereszthalál pillanatában. Hihetetlen látvány volt! Vasárnap este pedig egy ráadás magyar előadással zártunk. Ezt az időpontot eredetileg esőnapnak szántuk, de akkora volt az érdeklődés, hogy már az elején eldöntöttük, lesz még egy záróelőadás. Ekkor már a lépcsőkön, a sziklákon is ültek nézők. Majd egy nagyon szép látványos búcsú zárta az egészet, mert kiosztottunk mindenkinek egy-egy gyertyát, és amikor vége lett az előadásnak meggyújtottuk azokat, egy fiatal énekesnő pedig a hegytetőről elénekelte az Ave Mariát.

- Mennyi időre lett elbúcsúztatva a Passió?

Még 2000-ben abban állapodtunk meg a polgármester úrral, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával, az első Passió előadást kezdeményezô Bak Endre Kanonok Alapítvánnyal, hogy háromévente lesz Passió. Tehát legközelebb elvileg 2006-ban lenne. Mivel 2004-ben csatlakozunk az Európai Unióhoz, felmerült a gondolat, hogy ekkor Budaörsön legyen az Euro Passió ifjúsági találkozója. Ennek a lehetőségét még a nyár folyamán tisztázzuk, és ha van realitása, akkor ősszel elkészítenénk egy költségvetést. Utána az önkormányzat döntése, hogy támogatja-e, és ha igen, milyen mértékben. Ehhez természetesen uniós pénzt és Németországból illetve magyarországi forrásokból is szeretnénk támogatást kapni.”

- Ez jó átkötés a következő kérdésemhez, ami bizony már nem az ünneplés része. Mibe került a Budaörsi Passió, és ezzel kapcsolatban miért alakult ki olyan csúnya vita az előadás előtt néhány nappal az önkormányzati testületi ülésen?

A testületi ülés néhány hozzászólásával nem szeretnék foglalkozni, mert ennek egy része nem is a Budaörsi Passióról szólt, hanem pár képviselô úgy gondolta, alkalmat talált arra, hogy személyesen velem kellemetlenkedjen. De nem akarok az érdemi válasz elől kitérni! A Budaörsi Passióra - előre - soha senki nem mondta, hogy ennyibe vagy annyiba fog kerülni. Hiszen az idei sok mindenben speciális volt. Onnan kezdve, hogy előkerült a Budaörsi Passió eredeti szövegkönyve, teljesen más lett a történet, mintha a 2000-es Csíksomolyói Passiót újítottuk volna fel. Továbbá mivel nem egy-, hanem kétnyelvű lett az előadás, a három évvel ezelőtti gárdából csak három-négy szereplő maradhatott meg, de ők is más szerepekben. Nagyon jelentős tétel volt azoknak az infrastrukturális dolgoknak a kiépítése, amiket véglegesen, illetve amiket ideiglenesen meg kellett csinálni. És több váratlan dolog adódott. Ilyen az elektromos áram felvezetése, amit a műszaki osztállyal is egyeztetett eredeti terv szerint műszaki okokból nem lehetett megvalósítani. Az egyszeri költségek egyike a feljáróhoz a fahídnak a kiépítése, vagy az, hogy megvettük a sátrakat, tehát egy sor olyan költségtétel van, ami a későbbiekben már nem merül fel. Emellett ugyanilyen jelentős tétel az ideiglenesen kiépített infrastruktúra, a fölvitt világítástechnika, a hangosítás, a lelátó és a többi. A harmadik jelentős tétel a színészek, rendezők tehát a stáb próba- és előadásdíja. A negyedik tétel a jelmezek, kellékek költsége. És jelentős tétel még az utazási költségtérítés, szállítási költség, hiszen a nézők felszállítására folyamatosan be volt állítva két kisbusz, amelyek az ótemetőtől vitték fel a lezárt részre az embereket. Úgyszintén jelentős tétel volt a plakátok, kiadványok, szórólapok elkészítése és ennek adminisztrációs költsége. Többszázezer forint volt például csak a postaköltség.

- Úgy tudom, hogy az előadás érdekében besegítettek társadalmi munkások is.

Igen, onnan kezdve, hogy a vizet is társadalmi munkában vitték fel, a jelmezek megvarrásáig nagyon sokan dolgoztak úgy, hogy semmiféle térítést nem kaptak.

- Végül is összességében akkor mennyibe került a Passió?

Az önkormányzattól 34 millió forint támogatást kértünk, először 15-öt, majd 19-et, és a többi költséget a jegybevételekből, pályázatokból, támogatásokból illetve a Budaörsi Német Kisebbségi Önkormányzat saját keretéből fogjuk biztosítani. Végleges, pontos számot még nem tudok mondani, mert még folynak a költségelszámolások és a számláknak az összesítése, de a jelenlegi ismereteim szerint olyan 44-45 millió forint körül lesz a vége.

- Köszönöm a beszélgetést!

Még egyetlen mondat! Nagyon fontosnak tartom, hogy a Budaörsi Passió széles kört érintett meg. Fontosnak tartom az iskolák részére kiírt versenyt, hiszen rengeteg gyerek résztvett benne. És személyesen nekem nagyon jól esett, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úr, aki a rendezvény fôvédnöke volt, úgy jött ki a záróelőadásra, - nem pedig a premier előadásra a protokoll miatt -, hogy azt mondta: egész héten bárkivel beszélt, mindenki a Budaörsi Passiót hozta föl neki, és olyan elragadtatással, hogy nem akarta kihagyni. És hozzátette: minden támogatást megad a későbbiekben. A Budaörsi Passió tehát nem csak Budaörsnek, hanem az egész országnak egy komoly értéke.

(Folytatjuk. Az interjú következő részében a német kisebbségi önkormányzat további feladatairól, így többek között a kőhegyi kápolnáról, a helytörténeti múzeum kezelésbevételéről, az ótemetőről beszélgetünk.)