Empátia napja

0
17

„Járj egy ideig az én mokaszinomban” - mondja a bölcs indián, amikor negatív érzelem, és türelmetlenség fogja el a másik embert vele szemben, vagy amikor egyszerűen nem tolerálják egy közösségben. Az empátia tanítható, s bizony nagyon hamar kiderül, hogy vannak olyan helyzetek az életben, amikor átértékelődnek az ember gondolatában a dolgok. Budaörs civil szervezetei, szociális intézményei a fogyatékos, sérült emberek iránti közgondolkodás megváltoztatására elhatározták, hogy megszervezik az Empátia napját. A rendezvényen lehetőségeikhez mérten - s kiderült milyen színvonalasan képesek ők is szerepelni - megismerhettük a sérült emberek hétköznapjait, életüket, gondjaikat és társadalmi lehetőségeiket, a törvénykezéseket, melyeket az állam az érdekükben megalkotott.

Magyarországon az 1998 óta életbe lépő Esélyegyenlőségi törvény volt az első olyan intézkedés, amely végre felgyorsította és irányt adott az országban fogyatékossággal, és hátrányos helyzettel élők helyzetének emberséges rendezését. A 21. században már nem jótékonykodásra van szükség velük szemben, hanem - teljes emberként megbecsülve őket - kötelesség mindenki számára, hogy a sérült emberek életét megkönnyítse, és a társadalom biztosítsa számukra mindazon jogokat és lehetőségeket, melyek az egészséges embertársaknak jár.

Sokan talán nem tudják, hogy az idei a fogyatékossággal élők éve. Sajnos a rossz neveléssel felnőtt társadalomban a sztereotípiák, az előítéletek még mindig élnek. Kevés a valódi bizalom a fogyatékos és hátrányos helyzetükből kitörni szándékozó embertársakkal szemben. A szép szavak és ígéretek mögött nincs minden esetben tartalom, és valóban elfogadó, és valódi segítséget nyújtó cselekvés.

Mint ahogyan Kósa János, az Egészségügyi Minisztérium Fogyatékosügyi Főosztályának vezetője elmondta, konkrét tettekre van szükség. Ilyen az országos, fogyatékosokat összefogó intézményrendszer megvalósítása, vagy az olyan társadalmi intézkedések, mint a jogharmonizáció. Idén országosan 447 millió forintot hirdettek meg a sérülteket segítő pályázatokra, mellyel olyan lehetőséget támogattak, mint például a családiasabb otthonok létrehozása, fejlesztő központok és eszközök bővítése, különböző képzések. Lényeges, hogy az autisták már pályázat nélkül, önálló csoportként részesülnek normatív ellátásban. A jelbeszéd támogatására, hálózati kiépítésére szintén nagy hangsúlyt fektetnek.

Az országos helyzet ismertetése mellett a város terveiről és a helyi sérültek helyzetéről is tájékozódhattunk. A témában elsőként Ecseri Imre, az egyik helyi mozgássérült egyesület vezetője és a rendezvény szervezője szólt néhány szót, aki elmondta, hogy az egész napos programot nyitásként szánják a helyi civilszervezetek és az egészséges társadalom felé, hiszen a fogyatékosság ma már nem lehet szégyellni való tabu téma. Sőt, éppen a nyilvánosság, az ismerkedési programok lehetnek az új szemlélet, az empátia, és a természetes társadalmi elfogadás első lépése. Ezután Wittinghoff Tamás polgármester elsősorban azt emelte ki, hogy az empátia olyan adottság, mely kizárólag az emberre jellemző. Ezt az emberséges filozófiát mutatja, hogy városunkban egyre több olyan intézmény és helyi szervezet működik sikeresen, amely munkájával, tevékenységével hozzájárul a helyi sérültek, és hátrányos helyzetű emberek életének javításához, a rehabilitációhoz. A budaörsi szervezetek már jelenleg is fontos részt vállalnak a sérültek megsegítésére. Említette a Sérülteket Támogató Szolgálatot. Egy másik, helyi mozgássérült egyesület - melynek vezetője, Győri Enikő - immár a Szabadság úton található Idősek Klubjában kap helyet munkájához. A sérült gyermekekkel már csecsemőkortól foglalkoznak az 1. számú bölcsődében működő rehabilitációs, fejlesztő csoportokban – hallhattuk -, a nagyobbak fejlesztésével a katolikus óvodában, és a sérült, hátrányos helyzetű gyermekek fogadására alkalmas, fejlesztő- és gyógypedagógusokkal rendelkező iskoláink is vannak: ilyen a Kesjár Csaba és a Bleyer Jakab általános iskola is. Azonban a jövőben a város tervei között szerepel egy felnőtt sérülteteket fejlesztő napközi, és egy helyi szociális foglalkoztató létrehozása, ami jövedelemforrást teremt majd a sérült emberek számára. Ezen kívül szociális otthon épül a városban, ahol nem csak az idős emberek ellátását oldanák meg, hanem minden olyan sérült, 18 évet betöltött hátrányos helyzetű emberét, aki arra rászorul. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a jobb életkörülmények és életlehetőségek megteremtéséhez hozzátartozik a kultúra és a szórakozás is. Ehhez nyújt segítséget a városi könyvtárban működő hangos könyvtár, vagy például a többször is nálunk megrendezett kerekes székes tenisz verseny is. Így a város vezetősége minden esetben azon lesz, hogy a fogyatékos emberek is megkapják mindazt, ami a harmonikus élethez szükséges.

A rendezvényen kicsit vegyes érzelmekkel fogadták a résztvevők azt a filmet, amin Keller László országgyűlési képviselőnk, államtitkár kerekesszékkel ment végig a város főútvonalán és tért be vásárolni a helyi CBA-ba. Mint a vetítés alatt elmondta, nagyon rossz érzés volt, hogy kiszolgáltatottá vált a körülményeknek és más embereknek, és örült annak, hogy elfogadta a szervezők felkérését erre a furcsa feladatra, mert azóta egészen más szemmel néz ő maga is a mozgáskorlátozottakra.