Brüsszelbe nem érnek el a hazai aktuálpolitika hullámai

0
13

Gál Kinga kéthetente hétvégeken tér haza budaörsi otthonába, illetve két-háromhavonta egyszer az úgynevezett választókörzeti hétre. Egyébként, a tavalyi európai uniós parlamenti választások óta, egy hónapból három hetet Brüsszelben él, egyet Strasbourgban, mint az összes képviselő. A családja – férje és négy kisgyereke – szeptemberben ment utána. Az ezt megelőző néhány hét alatt kiderült ugyanis, hogy ilyen messziről nem lehet gyereket nevelni. A kicsik öt és egy évesek, a „nagyok” ikrek, most járják az általános iskola második osztályát, már Brüsszelben, az unió intézményeiben dolgozó magyarok gyerekeinek indított magyar nyelvű tanulócsoportban. A mama szerint az, hogy az iskolában anyanyelvükön beszélhetnek, biztos háttér abban a rendkívül színes világban, ahova csöppentek. A tanórák keretében naponta, intenzíven tanulnak angolt, és két év múlva választhatnak majd hozzá második nyelvet. Ám a szünetekben, ebédnél, az iskolabuszon és a délutáni különórákon – a tanítás egyébként reggel fél nyolctól délután fél ötig tart - a többi gyerektől hallhatnak például spanyolt, olaszt és persze franciát.

Két bizottságban
Hogy mennyire változott meg a parlamenti képviselőséggel az életük? – gondolkodik hangosan Gál Kinga. – Nagyon. A kicsikre januárig elsősorban az édesapjuk vigyázott, amíg a képviselő asszony rohant egyik bizottsági ülésről a másikra, a plenárisról a média felkéréseinek megfelelni, vagy éppen egy hazai delegációt fogadni. Ám mivel közben a papa is elhelyezkedett – számítástechnikai szakember –, egyre többször van szükség a nagyszülők segítségére, és persze már-már családtag a baby-sitter. Mégsem ez az, ami a legfontosabb változás, hiszen Gál Kinga, mint kisebbségi ügyekkel foglalkozó jogász, illetve tudós, korábban is meglehetősen elfoglalt volt. Nem volt azonban politikus, és a magyar parlament működéséről is csak olyan ismeretei voltak, mint bármely más érdeklődő honfitársunknak. Így új munkájával kapcsolatban elsősorban azt érzi, hogy nagyon más, mint amit kutatóként csinált, de nagyon izgalmas is. Persze nem az a része, hogy naponta több kilónyi, az éppen tárgyalt napirendekhez kapcsolódó anyagot kell elolvasnia, illetve rengeteg levélre, felkérésre kell válaszolnia. Sokkal inkább az, ha belegondol munkájának hosszabb távon érvényesülő hatásába.
Gál Kinga (Fidesz) két uniós bizottságban dolgozik, ezek az Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi; valamint a Külügyi és emberjogi. Az első olyan, az emberek mindennapi életét meghatározó témákkal foglalkozik, mint a határkérdés vagy a vízumrendszer, illetve például most készítettek elő egy uniós jogszabályt a gépkocsi-lopások egységes kezeléséhez. Ennek a bizottságnak a feladata sok-sok egyéb között a menekültjog és a börtönviszonyok humanizálása. A külügyi bizottságban aktuális kérdés Románia uniós csatlakozása – a támogató magyar álláspont kialakításában a képviselőasszony aktív szerepet vállalt -, illetve az emberi jogoké. Gál Kinga sikernek tartja, hogy már szeptemberben figyelmet kaptak az anyaországon kívül élő nemzetiségek problémái, és az uniós parlament határozatot is hozott a vajdasági atrocitások megfékezése érdekében. Tabajdi Csabával (MSZP) és Szentiványi Gáborral (SZDSZ) elért közös eredményüknek tartja az úgynevezett intergroup, azaz a hagyományos nemzeti kisebbségek sajátos helyzetével foglalkozó munkacsoport létrehozását. Ebben külön kezelik a szülőföldjükön kisebbségbe került nemzetiségiek helyzetét a bevándorlókból létrejött nemzeti kisebbségek egészen más jellegű problémáitól. Politikus vagy szakember? Sokan kételkedve mosolyognak rajta, amikor a képviselőasszony élénken tiltakozik az ellen, hogy ma már elsősorban politikusként gondolkozik. Különösen a saját területén, tehát a kisebbségi és emberjogi kérdésekben igyekszik mindig szakmai oldalról megfogalmazni a kérdéseket, és szakmai érvekkel válaszolni rájuk – hangsúlyozza. – Elismerve azonban, hogy a parlamenti képviselő mindenképpen politikus, hiszen egy politikai csoportnak a tagja.

Párt és/vagy nemzet
Ő maga például – miután tavaly a Fidesz listáján választották meg – az uniós parlamentben a legnagyobb létszámú, a konzervatív és kereszténydemokrata pártok képviselőit tömörítő Európai Néppárt tagja. (Utánuk az Európai Szocialista Párt, majd a Liberális Demokrata Párt következik. De rendelkeznek európai mandátummal a zöldek, a kommunisták és a szélső jobb képviselői is.) Szerinte a demokrácia lényege, hogy a társadalomban legyenek véleménykülönbségek, és ezeket a pártok kifejezésre is juttathassák, például az olyan intézményekben, mint az Európai Parlament. Ez a jogállamiság kontrollja. Ami azonban nem zárja ki az egyeztetéseket, a megállapodásokat a különböző nézetek képviselői között. Sőt! Teljességgel megengedhetetlen azonban, ha a politikai nézetkülönbségek átszövődnek a társadalom egészére, ha helyi közösségeket, barátságokat, családokat mérgeznek meg. Ekkor ugyanis az emberek többsége elfordul a politikától és a közélettől. Mindig kell lennie egy olyan pontnak az emberi kapcsolatokban, ami minden más, így a politika fölött is van! – szögezi le a képviselőasszony. Kérdésünkre, hogy vajon a politikai vagy a nemzeti alapon szerveződő szolidaritás-e az Európai Parlamentben az erősebb, egy kicsit elgondolkodik, majd elmondja: annak ellenére, hogy a parlament a politikai pártok szerint épül fel, minden tagország erősen igyekszik a saját érdekeit érvényesíteni egyes konkrét ügyekben. Így nem ritka, hogy egy nemzeti képviselőcsoport akár előre jelzi a frakciójában, hogy adott kérdésben a frakció közös álláspontjától eltérően szavaz majd. Ugyanez igaz a magyar képviselőcsoportra. Bár az országos sajtó néha az ellenkezőjét sugallja, Gál Kinga állítja, hogy nem érnek el Brüsszelbe a hazai aktuálpolitika hullámai. Az uniós parlamenti képviselőket értelemszerűen nem ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint az itthoniakat.

Pályázni tudni kell
S hogy mi foglalkoztatja leginkább itthon az embereket az Európai Unióval kapcsolatban? A képviselőasszony legutóbb tavaly novemberben, most pedig, amikor ez a beszélgetés készült, február elején tölthetett itthon egy teljes hetet. Ez alatt számos fórumon jelent meg, többek között a polgári körök tagjaival találkozott február 11-én este a budaörsi Városi Klubban. A leggyakrabban feltett kérdések egyike, hogy nekünk személy szerint milyen előnyünk származik az ország uniós tagságából. Az attól függ – mondja Gál Kinga -, hogy mennyire vagyunk képesek élni az unió minden állampolgárának egyformán nyújtott lehetőséggel. Illetve, hogy valóban fel vagyunk-e készülve - egyrészt intézményesen, másrészt az emberek gondolkodásában – az uniós pályázati pénzek aktív fogadására. A legfrissebb statisztikai adatok szerint miközben a csehek az uniós alapokból rendelkezésükre álló keretnek a 80 százalékát használták ki, Magyarország mindössze a 30 százalékát. Meg kellene végre érteni: ha mi magunk – például itt Budaörsön - nem vagyunk elég aktívak abban, hogy eljuttassuk az igényeinket az unióba, akkor senki nem teszi ezt meg!
S bár ez éppen jó lenne végszónak, még egy személyes kérdés: vajon a budaörsi fiatalasszony alig várja, hogy lejárjon a képviselői mandátuma, és visszazökkenjen az élete a korábbi menetébe, vagy...? „Élvezem amit csinálok, és ami rajtam múlik, azt megteszem annak érdekében, hogy a következő ciklusban is folytathassam. A területemen ugyanis rengeteg még az unióban a jogalkotási, szabályozási feladat, és ha részt vehetek a megoldásukban, az mindenképpen felemelő érzés.”