Költségvetés 2005.

0
19

13 milliárd! Ez az idei költségvetési főösszegünk. Szép, nagy szám, de így önmagában mégsem mutat sokat. Az már talán egy kicsit többet, ha összehasonlítjuk az előző évi adatokkal: 2004-ben a módosított előirányzat 15 milliárd 203 millió 177 ezer forint volt. 2003-ban a bevételek tényleges összege 13,5 milliárd, a kiadásoké 12,9. Egy évvel korábban 11 illetve 10 milliárd. S hogy vegyünk kerek évet: 2000-ben 5,8 illetve 5,1 milliárd forint volt a teljesítés.

Az idei költségvetés azonban mégsem csak - és talán nem is elsősorban - a számok nagyságrendjében más, mint a korábbi esztendőkben. Sokkal inkább abban, hogy új szerkezetben készült el – mondja kérdéseinkre válaszolva Almási Ibolya, a pénzügyi iroda vezetője. – Így maga a költségvetési rendelet nem annyira részletező, mint korábban. Egyrészt ez így felel meg az irányadó jogszabályoknak, másrészt a túl részletes költségvetést az élethez igazodva nagyon gyakran kellett módosítgatni. Amit, ha rendeletbe van foglalva, csak a képviselőtestület tehet meg. Az idén a döntési szintek a helyükre kerültek, vagyis az elfogadott költségvetési rendelet a kiemelt előirányzatokat tartalmazza, és azokon belül az év során az intézményvezetők illetve a polgármester jogosultak dönteni.

Már tavaly is írtuk, az idei költségvetési vitánál azonban még élesebben vetődött fel, hogy a fejlesztésekhez hitelt is igénybe vesz a város. De semmi ok az aggodalomra – szögezi le az irodavezető -, mert az önkormányzat a saját forrásaiból képes lesz megnyugtató módon törleszteni. S bár a több mint kétmilliárd első hallásra talán valóban soknak tűnhet, alig több mint a fele annak, amit az érvényes jogszabályok szerint elvben felvehetnénk. Továbbá ez csupán az engedélyezett keret, és a valóságban várhatóan ennél kisebb összegben lesz szükség tényleges hitelfelvételre. Amit akkor, amikor majd erre sor kerül, esetenként ismét jóvá kell hagynia a képviselőtestületnek. Fontos szempont a hitel felvételéhez, hogy a város működési bevételei meghaladják a működési kiadásokat, vagyis a különbözet szintén fedezet a fejlesztésekre illetve a 15-20 éves lejáratú hitelekre.

Más: mit jelent a bázis alapú tervezés? – kérdeztük az irodavezetőt, hiszen ez az a bűvös szakmai kifejezés, ami a költségvetés előkészítésekor igen gyakran elhangzott. Az államháztartásban a költségvetés készítésének a leggyakrabban alkalmazott tervezési módja – tudtuk meg -, amikor az előző évi tényleges költésekből indulnak ki az újévre egy-egy intézménynek szánt keret meghatározásakor. S bár sokkal jobb lenne, ha eljutnánk oda, hogy mérhetőek legyenek a feladatok – ismeri el a szakember -, és azokhoz rendeljük hozzá a szükséges pénzt, ehhez még idő kell. Hiszen Budaörsön tíz önálló intézmény gazdálkodását határozza meg a költségvetési rendelet, ezen belül pedig csak a GESZ-hez 15 részben önálló intézmény tartozik. A feladatjellegű költségvetés előkészítéséhez az elmúlt fél évben megkezdődik az egyes intézmények költségeinek a felülvizsgálata és a racionalizálási javaslat kidolgozása. A cél az, hogy úgy mérsékeljék a kiadásokat, hogy eközben a működés színvonala – ami Budaörsön más településekhez képest elismerten magas – ne romoljon. A bázis alapú tervezés azonban csak és kizárólag a működési költségekre igaz, a fejlesztéseknél értelemszerűen nem, ott mindig az adott feladat határozza meg az arra adható tervezhető pénzt.

A működési költségek között az egyik legnagyobb tétel a béreké, illetve az azokat terhelő járulékoké. E tekintetben a város ismét igen nagyvonalúnak bizonyult a közalkalmazottak vonatkozásában, mivel az országos közalkalmazotti bérmegállapodással szemben, ami január elsejétől 1,5 százalékos, majd szeptembertől további 4,5 százalékos béremelést javasol, Budaörsön már most megkapták a 6 százalékos emelést. S az idén is biztosított a számukra az úgynevezett budaörsi-pótlék, amit néhány éve vezettek be. Ám a közhittel ellentétben, ez nem jár(hat) évről-évre automatikusan, hiszen az adott évi költségvetésben mindig újra meg kell hozzá teremteni a fedezetet.

Csakúgy, mint a támogatásokra, amin belül az idén volt némi átcsoportosítás, a képviselőtestület korábban meghozott döntései szerint. És ami nem csak a segélyeket és szociális jellegű juttatásokat tartalmazza, hanem minden olyan rendszeres kiadást, amit nem önkormányzati tulajdonú szervezet vagy intézmény kap egy adott feladatra. Például e címszó alatt szerepelnek a civilszervezetek, vagy a Városi Tévé is, illetve lapunk, amelyik a Városházi hírek havonta történő megírásáért, szerkesztéséért, kinyomtatásáért és terjesztéséért kap „támogatást”.

A költségvetés legvaskosabb része az idén is a fejlesztéseké, amiről most csak azért nem írunk bővebben, mert hiszen folyamatosan beszámolunk mind a tervezett, mind a megvalósult beruházásokról. Változás az előző évekhez képest, hogy miután a főút felújítása gyakorlatilag befejeződött, most már a mellékutcák és a város kisebb, eldugottabb területei kerülnek sorra. A részletekért érdemes böngészni az itt közölt táblázatokat!
Megint más: egy milliárd forinttal az idén is szerepel a költségvetés bevételi oldalán a Tétényi-fennsík értékesítése. A költségvetési vita során ezért néhány képviselő felvetette, hogy mivel nem sikerült eladni sem tavaly, sem a megelőző években, mi a garancia arra, hogy az idén sikerül. Márpedig ha nem, akkor miből pótolja majd a város a hiányzó egymilliárdot, vagy esetleg van a költségvetésben egymilliárd tartalék? A költségvetési rendeletet tárgyaló testületi ülésen Wittinghoff Tamás polgármester kifejtette, hogy nem, nincs ekkora tartalék. Ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a Tétényi fennsík az idén valóban eladható. Ha azonban mégse, akkor a likviditás folyamatos figyelése mellett szükség esetén átcsoportosítják majd a kiadásokat.

A február 15-i rendkívüli ülésen a képviselőtestület szokatlanul szelíd hangvételű vita után 17 igennel és egyetlen tartózkodással elfogadta a 2005. évi költségvetést. A pénzügyi bizottság elnöke, a jobboldali képviselőcsoportba tartozó Budavári György ezt megelőzően annyit jegyzett meg, hogy bár az ő képviselői életében ez a hetedik költségvetés, ez a legfurcsább számára, a betervezett magas hitelek miatt. És mivel nem lehet az egyes részekre külön szavazni, hanem az egészre kell, azt fogja a szavazáskor mérlegelni, hogy az igenek vagy a nemek vannak-e többségben. A jelek szerint az igenek győztek.