dr. Südi Annamária jegyző

0
18

- Az új képviselőkkel folytatott interjúink során az elmúlt hónapokban felmerült kritikaként a hivatallal szemben, hogy túl önálló, és olyasmiben is dönt, amiben a képviselőtestület lenne jogosult. Mit gondol erről?
Mivel konkrét példát erre még senki nem mondott, nem igazán tudok mit kezdeni vele. Amit mondhatok, hogy a hivatal munkájának a 80 százaléka számunkra kötelezően előírt, államigazgatási feladat, mint például a különféle - építési, telephely-működési stb. - engedélyek megadása. Ezekkel kapcsolatban a törvény mintegy négyezer címen nevezi meg felelősnek és a döntésben jogosultnak a jegyzőt, aki a jog gyakorlását továbbadhatja az illetékes irodavezetőknek. Aminek a kötelező menetét a vonatkozó jogszabályok nagyon részletesen meghatározzák. Ezekre tehát a képviselőtestületnek közvetlenül valóban nincs ráhatása, sőt, a törvény kifejezetten tiltja, hogy egyes konkrét államigazgatási ügyekbe a testület vagy akár csak egy-egy képviselő beavatkozzon. Közvetett módon a képviselők a helyi rendeletek megalkotásával befolyásolhatják a lehetőségeket. Például, maradva az építési engedélyeknél: amikor a testület helyi rendeletben meghatározza a maximális építménymagasságot az adott területen, vagy más, betartandó építési paramétert, akkor ezzel azt is meghatározza, hogy csak az ennek megfelelő tervekre adhatunk ki építési engedélyt. A munkánk fennmaradó 20 százaléka a városfejlesztéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos. Budaörsön azonban hihetetlenül magas azoknak a jogosítványoknak a száma, amelyeket a helyi szervezeti és működési szabályzatban a szakmai bizottságokhoz delegált, vagyis előbb ott, majd a képviselőtestületben döntenek róluk. Ebből következik, hogy nálunk nagyon magas az előterjesztések száma. A hivatalnak tehát az önkormányzati ügyekkel kapcsolatban a döntés előkészítése majd a döntést követően a végrehajtása, illetve a végrehajtásról szóló beszámoló a feladata. Magát a döntést pedig a bizottságok vagy a testület hozza meg.

- A képviselőtestületi ülések előkészítése milyen feladatokat jelent a hivatalnak a gyakorlatban?
Általánosságban megint nehéz erre válaszolni, mert vannak előterjesztések és napirendek, amelyek akár több hónapos előkészítést igényelnek. Mert például lakossági igényfelmérés előzi meg, majd a főépítésztől és a városfejlesztési irodavezetőtől kezdve a pénzügyi irodavezetőn át a szabályok és a formai elemek betartását ellenőrző jogászokig legalább négy-öt szempont összehangolását igényli. S vannak persze egyszerűbb előterjesztések. Az előkészítés alaposságát talán jól mutatja, hogy egy-egy előterjesztésünk minimum két-három, de van úgy, hogy hat-nyolc oldalas, sok-sok konkrétummal.

- Egy kicsit kínos kérdés következik, amit azért teszek fel mégis, mert a képviselőtestület Fidesz-KDNP frakció vezetője néhány hete nyilatkozott erről egy országos internetes újságnak. Tehát: ha a testület megvonja a bizalmat a jegyzőtől, ki és hogyan dönthet a leváltásáról?
A köztisztviselői törvény igen részletesen leírja, hogy ki és miként, illetve miért mentheti fel a jegyzőt, de hadd ne adjak én magam tippeket!

- Persze, elnézést. Tisztában vagyok vele, hogy a budaörsi hivatal országosan elismert eredményei az ön vezetéséhez köthetők. És sokan emlékeznek még az ezt megelőző időszakban tapasztalható káoszra és szabálytalanságokra, melyeket két-három év alatt sikerült megszüntetnie. Ezért tippek helyett éppen arra szerettem volna rákérdezni, hogy a tagadhatatlan eredmények ellenére van-e törvényesen arra mód, hogy politikai vagy személyes indíttatásból önt elmozdítsák a hivatal éléről? 
Erről inkább azt kérdezze meg, aki felvetette. 

- Hányan dolgoznak jelenleg a hivatalban, milyen a szakmai képzettségük, a felkészültségük? Gyakran hallani, hogy sok az új ember, így van-e valóban?
A hivatal létszáma az elmúlt négy év alatt mindössze 8-10 fővel növekedett, miközben a feladataink megsokszorozódtak. Így 172 a pillanatnyi létszám. Ebben nincs benne a portaszolgálat és a takarítószemélyzet, mivel a feladatokat kiszerveztük, vagyis közbeszerzési pályázaton kiadtuk a legjobb ajánlatot adó cégnek. Az így felszabadult saját létszámkeretet pedig diplomás, szakképzett emberekkel töltöttük fel. Jelenleg a hivatalban dolgozók 57 százaléka rendelkezik felsőfokú képzettséggel, 37 százaléka középfokúval. Amikor idejöttem, 2002. végén az arány fordított volt, vagyis 34 százaléknak volt diplomája, míg a 61 százaléknak csak érettségije. Holott bizonyos munkakörök betöltéséhez jogszabály írja elő a felsőfokú végzettséget. Ami az új arcokat illeti: középvezetői szinten az utolsó csere 2004. júliusában a pénzügyi iroda vezetői poszton volt. Az irodavezetők a saját munkatársaikat természetesen maguk választják ki. Ám míg korábban alig-alig sikerült egy-egy üres álláshelyre megfelelő jelentkezőt találni, ma több mint száz jelentkezőt tartunk nyilván, akiknek a nagy része spontán módon adta be a humánpolitikai vezetőhöz az önéletrajzát, mások kiírt pályázatokra jöttek. Az utánpótlást segíti, hogy tíz pályakezdőt is foglalkoztatunk. Ők egy évig alkalmazhatók úgy, hogy a bérükre kedvezményt kapunk az államtól. A tavalyi első csoportból vannak, akiket - miután kölcsönösen megfeleltünk egymásnak – azóta normál státusba vettünk. S közben megkezdte a munkát az újabb tíz fiatal.

- Évzáráskor minden munkahelyen értékelik a munkatársakat. Itt a hivatalban is volt-e ilyen, és ha igen, kit, kiket dicsért meg vagy éppen nem dicsért meg?
Éppen most fogadta el a képviselőtestület a 2007. évi egyéni teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat. Egyebek között polgárbarát, ügyfélcentrikus ügyintézést, szakmailag megalapozott tisztségviselői döntés-előkészítést vár el a hivatal a dolgozóitól. Lehet, hogy összességében ez nem hangzik konkrét elvárásnak, de a gyakorlatban ezeknek a céloknak megfelelően - minden évben - egészen konkrétan meghatározzuk minden egyes munkatárs számára, hogy mit kell teljesítenie. Vagyis az értékelés lényegében ezeknek a tételes számonkérése. Az elismerés egyik módja pedig az évente egyszer adományozott kiváló köztisztviselői díj, amit két dolgozó kaphat meg. A kollektíva jelöli őket, de a hivatal vezetőiből álló „zsűri” ítéli végül is oda.

- Magunk is tudósítottunk év közben egy-egy fejlesztésről, legutóbb az sms-ben végezhető ügyintézésről. Mit emelne még ki?
Az akadálymentesítést. Az ma már szinte természetes, hogy a városháza épületében akadálymentesen lehet közlekedni kerekesszékkel, hogy megoldott a parkolási lehetőség, vagy hogy a mozgáskorlátozottak számára minden emeleten megfelelő mosdó áll rendelkezésre. Ezen túlmenően azonban az önkormányzat egy saját kerekes széket is vásárolt, amit az épületben használhatnak a mozgásukban korlátozott emberek. S a hivatal munkatársai között is dolgozik egy mozgáskorlátozott fiatalember, illetve több hivatali dolgozó jeltolmács-tanfolyamot végzett, hogy a hallássérült ügyfelekkel is tudjanak kommunikálni. Számukra nagyothalló készülékek is rendelkezésre állnak az ügyfélszolgálati irodán. A padozat pedig csúszásmentes burkolattal készült. Csak egy kis odafigyelés, hogy a tájékoztató táblákon és a lift hívógombjain található Braille-írást a gyengén látók is el tudják olvasni. Szintén elsősorban figyelem, nem pénz kérdése, hogy újraélesztő készülék található az aulában. A másik, legfontosabb kiemelhető fejlesztés valóban az sms-alapú, pontosabban az úgynevezett többcsatornás ügyintézés feltételeinek a megteremtése volt az elmúlt évben. Vagyis a call center segítségével egy sor fontos információ megtudható telefonon előre, a személyes megjelenés előtt, illetve interneten, és elindítható az ügyintézés sms-ben. Már decembertől lekérdezhető volt például az adóegyenleg, és januártól megindul az elektronikus helyi adóbevallás is. Az elektronikus önkormányzati fejlesztéseink referencia értékűek az abban közreműködők számára, hiszen országosan elsőként nálunk sikerült bevezetni egy sor szolgáltatást. Mégpedig úgy, hogy az ügyfél az állami elektronikus kódjával léphet be hozzánk is. Ezek mellett kiemelném még a hivatal területén ingyenesen elérhető internet kapcsolatot, wi-fi-elérést. Hiszen magam is naponta látom, hogy valaki a laptopjával az étteremben, vagy napsütésben a parkban dolgozik.

- Nem járnak az e-kormányzati fejlesztésekkel egy kicsit az igények előtt?
Nem, hiszen Budaörsön minden második háztartásban van már internet, ami az országos átlag duplája. S akinek otthon nincs, biztosan elérheti a munkahelyén vagy a szintén példaértékű Telekuckóban.

- Van-e arról valamilyen felmérés, hogy mit intézünk és mennyi idő alatt a városházán?
A legtöbben az okmányirodát keresik fel, ahol az átlagos várakozási idő fél órára csökkent. De persze aki előre kér időpontot, azzal szinte azonnal tudnak a kollégák foglalkozni. Jelentős az ügyfélforgalma az építéshatóságnak, a főépítésznek, a szociális irodának is. Ezekben az esetekben áltagos várakozási időt nem lehet mondani, de az ügyfél elégedettsége nem is ezen múlik. Sokkal inkább azon, hogy számára kedvező döntés születik-e. Amit ígérhetek: mindig a jogszabályoknak megfelelő döntést hozunk.

– Tavaly változott az ügyfélfogadás rendje. Bevált?
Igen. Azzal, hogy hétfőn 18 óráig, vagyis a munkaidő után is lehet hozzánk jönni, sokan élnek. 

- Gyakori, hogy valaki nem a hivatalt, hanem az egyéni önkormányzati képviselőjét keresi meg a saját személyes ügyével. Előnyt jelent ez számára az ügyintézéskor vagy hátrányt?
Egyiket sem, hiszen az egyéni képviselője sem tehet mást, minthogy az illetékes irodavezetőhöz fordul. Aki ugyanúgy jár el ez esetben is, mint amikor közvetlenül az ügyben érintett lakos keresi meg.

- Mit tart 2006-ban a hivatal legnagyobb kudarcának?
Azt, hogy nem sikerült átszervezni az építéshatósági ügyintézés menetét. A cél az volt, hogy az ügyfél személyesen ne találkozzon azzal a kollégával, aki az engedélyt kiadja, vagyis ne tudja befolyásolni. Csakhogy emiatt a panaszos levelek áradata indult meg, és végül visszaállítottuk a korábbi rendet.

- S mit tart a legnagyobb eredményének?
Talán azt, hogy a 2005. végén átadott, kibővített városháza nem csupán a polgármesteri hivatal székhelye lett, hanem egy olyan közösségi tér, amely munkaidő után kulturális programok helyszínéül is szolgál. Rendszeresek a kiállítások, koncertek, az igényes kulturális produkciók. Emellett van gyermekmegőrző – játszószoba -, és a mellékhelyiségben pelenkázó is található. Tényleg közösségi városháza.

- Végül: mire számít 2007-ben?
Arra, hogy lesz elég dolgunk, hiszen szeretnénk folytatni a megkezdett fejlesztéseket.