Építményadó, öt évre visszamenőleg

0
14
társasház

Az alábbiakban Kisgergelyné Matisz Katalin, adóiroda-vezető tájékozatatását olvashatják.

 

Tájékoztató a társasházakat érintő építményadó kötelezettségről

Jogszabályi háttér ismertetése:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban:Htv.) tartalmazza az építményadóra vonatkozó szabályokat. E törvény felhatalmazása alapján Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 11/1991. (VII.26.) ÖKT számú rendeletével (továbbiakban:”R”) 1991. augusztus 1-jétől Budaörs illetékességi területén bevezette az építményadót.

A Htv. szabályai szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

A Htv. 12. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy társasházak esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség, azaz a társasház.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. A hasznos alapterület a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe nem tartoznak bele a kiegészítő helyiségek és a melléképületek.

A Htv. módosítása következtében 2009. január 1-jétől változott a kiegészítő helyiség fogalma, mely szerint a lakáshoz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince minősül kiegészítő helyiségnek. Ugyancsak 2009. január 1-jétől szabályozza a Htv. a melléképület, melléképületrész fogalmát, mely szerint a többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség minősül melléképületnek, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint ide tartozik a lakóépületben osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja. (A Nemzetgazdasági Minisztérium helyi adóval kapcsolatos feladatokat ellátó szakembereivel történt egyeztetés alapján nem minősül melléképületnek és kiegészítő helyiségnek pl.: a gázfogadó-, az elektromos-helyiség, a bérbe adott iroda, üzlethelység.)

Az adó mértékére vonatkozó szabályokat a „R” 11. §-a tartalmazza.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni. Ennek figyelembe vételével 2007. január 1-jétől van lehetőség az építményadó megállapítására.

Előzmények:

Az adóhatóság nyilvántartásának az ingatlan-nyilvántartás adataival történő összevetése alapján megállapítottuk, hogy Budaörs illetékességi területén számos olyan ingatlan található, amelyre a tulajdonos vagy a haszonélvezeti jog jogosítottja nem nyújtotta be építményadó bevallását. Ezek feltárása során derült fény arra, hogy a társasházak esetében is vannak hiányosságok, ezért megkerestük a közös képviselőket, hogy amennyiben a társasház tulajdonában vannak olyan építmények, melyekről még nem nyújtottak be építményadó bevallást, azt mielőbb tegyék meg.

A hír, mely szerint soha egyetlen társasház sem fizetett építményadót nem igaz, az erre vonatkozó információk azonban adótitoknak minősülnek.

A felszólításokat folyamatosan végzi az adóhatóság, de örömmel fogadjuk azokat a közös képviselőket, ingatlantulajdonosokat, akik felismerik, hogy kötelezettségüket még nem teljesítették.

Az építményadó ún. kivetéses adó. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (pl.:hasznos alapterület változást, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adó alanya önként - az adóhatóság felszólítása nélkül - köteles bevallási kötelezettségének eleget tenni.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy hány családot érint, egy főre vetítve milyen összeget jelent a visszamenőleg fizetendő építményadó, nem áll módomban válaszolni, hiszen az adóhatóság nem kezel olyan adatokat, hogy melyik társasházban hány család él, hány fő egy-egy család létszáma. A fizetendő adó összegére vonatkozó adatok pedig adótitoknak minősülnek.

társasház