Buda-Eörs egykori árvaházának története I. rész

0
132
2615.jpg

Sok mindent tudunk már, de még mindig van olyan történés, ami eddig rejtve volt. Ilyen az árvaház felépítése Kamaraerdőben. 1899-ben, és fennmaradása 1945-ig. Majd az ott lakók elszállítása budapesti otthonokba.

 

Az adományozók

Egyedülálló, tanulságos, példamutató társadalmi összefogás diadala volt a budaörsi árvaház létrejötte. Azzal kezdődött, hogy 1893-ban megalakult a Nagypénteki Református Társaság, hogy kizárólag tagsági összegekből, adományokból létrehozzanak egy gyermekotthont. Kevesen tudnak erről a mai budaörsiek közül, pedig büszkék lehetünk őseikre. A kutatásaim során fellapozott eredeti beszámolók, pénzügyi elszámolások, évkönyvek bizonyítják a helyiek hozzájárulását az erdő szívében épült humanitárius „palota” létrehozásához, hogy ezzel a segítséggel is támogassák „gyerekek könnyeinek a felszáradását”. Köztük volt: Baranyay T., Brám György, Braun György, Csulits Károly, Eller Ferencz, Frank János, Frank István, Frank Mátyás, Frank Ádám,Dr. Grimm Ferencz-orvos- Grimm Ferenczné Dr., Hauser János, Hölle Márton, Hölle Márton ifj., Herczog Antal, Hernatt Lajos, Hoffmann János, Jsoz Kálmán, Latosinszky, Micheberger Lipót, Moser Margit, Prach Antal, Satlelberger J., - Troll József, .,Welyacsik K.) Vallási oktatók Budaörsről: Becsák Ernő róm.kath, .Némethy Ernő róm. kath. plébános, Monsberger Ferencz róm.kath lelkész.

A Nagypénteki Református Társaság megalakulására Nagypéntek ünnepe adta az alkalmat 1893. április 11-én. A rögzített cél egyrészt a vallásos életre nevelés emelése, másrészt a magára hagyott, elárvult gyerekek megmentése volt. A társaságot 1893. május 3-án hagyta jóvá a belügyminisztérium. Ezt követően a Jókai család - Jókai Mór és Hegedüs Sándorné született Jókai Jolán – a társaságnak ajándékozta a budaörsi Kamaraerdő területén levő telkét, lehetővé téve a kezdést.

A gyűjtést az egész monarchia területén meghirdették és nagyon sok felajánlás érkezett. Így szinte az összes tégla és minden más építési anyag adomány volt és rengetegen adták az ingyenes szakipari munkákat. Tolnay Árpád, a budaörsi állomásfőnök például „a legnagyobb előzékenységgel járt el”. Kovács Károly állami erdész pedig a fa irtási munkáit, valamint azok eladását intézte, ezzel is bővítve a kasszát.

 

Monumentális lett az épület

Végül is 1898-ban kezdődött el az épület megtervezése, a költségeinek kiszámítása, amiről több száz oldal adat áll rendelkezésre. Az otthon tervezését többen is vállalták volna, de a bizottság Sándy Gyula terve mellett döntött. Akinek a ház tervezésekor többek között figyelembe kellett vennie, hogy az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére – aki a cél fő patrónusa volt - az épületnek E betű formátumúnak kellett lennie és a fő homlokzatára rákerült Erzsébet királyné jelmondata: ”Neveld a gyermeket munkára: megél, és jó marad”. A keleti homlokzatára pedig az épület neve került „Nagypénteki Református Társaság A tervezésben érvényesülni kellett, hogy 60, 70 gyerek ellátását kívánták itt biztosítani. Külön kihívás volt a mezőgazdasági épületek kialakítása és az egyéb kiszolgáló helyiségek elhelyezése. Nehezítette a munkát, hogy bár az árvaház Kamaraerdőn épült, az építkezés idején itt már nem volt kitermelhető fa. Könnyebbség volt ugyanakkor a tervező számára, hogy az épülő ház teljesen szabadon állt, így nem okozott alkalmazkodási feladatot más épületekhez viszonyítva.

A hatalmas üres területet uralandó Sándy Gyula végül is egy monumentális, egyszerű épületet tervezett.

Tagolatlan, hatalmas tömböt. A háza pincével együtt négyszintes, és kontyos nyeregtető fedi. Az épület az egyszerűsége ellenére mégis magán hordozta az építész sajátos stílusát, akit főleg a német területek téglagótikája vonzott.

Az építkezéshez 1899 augusztusában fogtak hozzá és decemberben került tető alá az épület. A főépület kétemeletes 29*16,5 méter. A földszinten a konyha, éléstár, ebédlő, tornahelyiség, fürdő,

és a belső cselédség szobája kapott helyet. Az első emeletre imaterem, tan- és kézimunka-termek, a segédtanító szobája, fehérnemű raktár került. A második emeleten a vezető tanítók lakása, hálótermek, és a felső ruhák raktára lettek elhelyezve. Mindenütt a szükséges mellékhelyiségekkel. A második épület 15*12 méter, ebben „a kertész és férficseléd nyer lakást.” Betegszobák, orvosi rendelő, majd az épület másik végén pedig ló- és tehénistálló.

Darányi Ignácz miniszter közbejárására a budaörsi vasútállomástól a telek széléig utat készítetett el. Így a megközelítés egyszerűbbé vált. „Az otthon a magyar állami vasút Buda-Eörsi állomástól délre gyalogosan 15-20 percnyire fekszik. Kijutás Corvin térről villamossal Kelenföldig, onnan Buda-Eörsi állomásig kell utazni.”

 

Otthont szerettek volna adni

Otthont, és nem hagyományos árvaházat szerettek volna adni a szervezők, főként 6-12 éves gyerekek számára. A megvalósulásról majd később, de a tervekben ez szerepelt: „A felvett fiúkat nyáron kertészettel, télen iparral a mindenkor egyéb háztartási munkával szükséges foglalkoztatni. A lányok a háztartásban lesznek elfoglalva, továbbá tanítást kapnak konyhai munkára, mosásra, vasalásra, foltozásra, kisebb női munkákra. Az elméleti oktatás a munka közé lesz osztva, főképp a gyakorlati ismeretekre korlátozva – olvasható a célok között -. A gyerekek 15-16 évesen kerülnek ki az otthonból, de további sorsukat figyelve. Részint cselédnek, részint iparosokhoz vagy kisgazdaságokba, kertészetbe kerülhetnek.” Otthont, és nem hagyományos árvaházat szerettek volna, főként 6-12 éves gyerekek számára. „A felvett fiúkat nyáron kertészettel, télen iparral a mindenkor egyéb háztartási munkával szükséges foglalkoztatni. A lányok a háztartásban lesznek elfoglalva, továbbá tanítást kapnak konyhai munkára, mosásra, vasalásra, foltozásra, kisebb női munkákra. Az elméleti oktatás a munka közé lesz osztva, főképp a gyakorlati ismeretekre korlátozva – olvasható a célok között -. A gyerekek 15-16 évesen kerülnek ki az otthonból, de további sorsukat figyelve. Részint cselédnek, részint iparosokhoz vagy kisgazdaságokba, kertészetbe kerülhetnek.” A továbbtanulók támogatását úgy képzelték, hogy azok nevelőnők, óvónők, gyerekfelügyelők lehessenek.

(Folytatjuk)

 

Bánvölgyi Kálmánné

 

2615.jpg