Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás

0
18
3499.jpg

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Európában mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás pedig hajnali 1 órakor történik, vagyis nálunk márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben 3 órakor vissza kell állítani az órákat.
Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.
Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például az egyre jobban elterjedő légkondicionálók használata a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Mások szerint a szervezetet is megviseli az átállás, ezért többször kezdtek civilszervezetek tiltakozási akciókba, hogy szüntessék ezt meg. Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban egyes hírek szerint jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma.  Ilyenkor néhány napig reggelente a melatonintermelés még nem áll át, és a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint ezért még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel: alvászavarok, fáradtság, depresszív hangulat, a szívfrekvencia ingadozása, a koncentrálóképesség csökkenés, iIngerültség, étvágytalanság, emésztési problémák. Az átállítás időszakában ezek miatt a közúti balesetek száma is megugrik. Továbbá kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása is.

Hogyan tudjuk csökkenteni a negatív hatásokat? A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást. Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük, mint például az ablakmosás.

3499.jpg