Fogyasztói bizalom

0
17

Magyarországon a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe újra a legutóbbi időszak rekord szintjét érte el: 56 pontot a harmadik negyedévben, ahogyan a második negyedévi felmérés során is. Ennél nagyobb mutatót hazánkban az elmúlt évek során 2010. negyedik negyedévében regisztráltak: 59 pontot.

Ha a fogyasztói bizalmi index nemek szerinti megoszlását nézzük, a férfiak optimistábbak, mint a nők: Előbbiek átlaga ugyanis 59 pont, míg a megkérdezett nőké 53 pont. Életkor szerint a 35 évesnél fiatalabbak mindegyik korcsoportjánál 60 pont felett alakul az index átlaga. Kiemelkedik a 25-29 évesek körében a 68 pontos középérték. Viszont a 45-64 évesek mindegyik korcsoportjában 55 pontnál kisebb átlag alakult ki. Legalacsonyabb az 50-54 évesek átlagos mutatója – 40 ponttal.

Az index három összetevője közül 1-1 százalékponttal javult a személyes pénzügyek következő tizenkét hónapi helyzetének megítélése mellett a vásárlási kedv mutatója is. Előbbit a válaszadók 23, utóbbit pedig 16 százaléka ítéli meg többé-kevésbé kedvezően. A vásárlási kedv arra vonatkozik, hogy a megkérdezett a jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit megfelelőnek tartja-e arra, hogy megvegye, amit szeretne vagy amire szüksége van.

Legkisebb a pozitív vélemények aránya az index harmadik alkotó részénél: a megkérdezést követő tizenkét hónapban ugyanis a munkahelyi kilátásokat többé-kevésbé jónak a válaszadók 12 százaléka látja. Szemben a második negyedévi 13 százalékkal. 

„Észak-Amerikát kivéve különböző régió- és ország-specifikus tényezők befolyásolják, hogy a fogyasztói bizalom gyengébben alakul vagy különböző mértékben javul” – mondta Dr. Louise Kelly, a Nielsen szenior alelnöke.  – „Európát közvetlenül érinti az ukrajnai geopolitikai válság, amely egybeesik azzal a kritikus helyzettel, amikor a politika arra törekszik, hogy megakadályozza a deflációt és javítsa a növekedés feltételeit”.

Összességében az 56 pontos magyar fogyasztói bizalmi index elmarad az európai átlagtól, amely a második negyedévi 77 pontról 78-ra emelkedett. Amelyik országban 100 pontnál kisebb az index, ott a fogyasztók inkább pesszimisták, míg 100 pont felett optimisták. 

Globálisan a hatvan vizsgált ország 98 pontos átlaga 1 ponttal nagyobb, mint a második negyedévben. Két és fél éve folyamatosan növekszik az átlagos index, és eléri, sőt egy kivételtől eltekintve meghaladja a pénzügyi válság előtti pontos szintet is. A harmadik negyedévben a vizsgált hatvan ország 65 százalékában lett nagyobb az index, egyik negyedévről a másikra. Ezzel szemben a második negyedévben még csak az országok 52 százalékában regisztráltak javulást, az előző negyedévhez viszonyítva. 

Európában a fejlődés továbbra is lassú maradt. Földrészünk vizsgált harmincegy országa közül – Magyarországgal együtt – hatban maradt változatlan az index a második negyedévről a harmadikra: régiónkban Románia (73), Szlovákia (72) és Szerbia (51) mellett Norvégiában (95) valamint Lettországban (78).

Viszont tizennyolc európai országban emelkedett az index, a második negyedévhez képest. Mértéke legnagyobb Szlovéniában (+9-cel 58-ra), Bulgáriában (+7/76), Hollandiában (+6/87), Törökországban (+6/87) és Svédországban (+6/90).

Figyelemre méltó még, hogy az Egyesült Királyságban 3 ponttal, 93-ra nőtt a mutató. Ott már a harmadik egymást követő negyedévben erősödött a fogyasztók optimizmusa. Oroszországban pedig négy egymás után következő negyedévben javult az index, és legutóbb 87 pontot ért el.

Viszont Franciaország 59, és Olaszország 47 pontja egyaránt csökkenést jelez, mégpedig 1, illetve 4 ponttal. Így a hatvan vizsgált ország közül Olaszországban lett legalacsonyabb a fogyasztói bizalom mutatója. Előtte Horvátország (49), Szerbia (51), Dél-Korea (52), Portugália (53), Magyarország (56) és Görögország (56) áll.

Amíg a világszerte legalacsonyabb indexet elért tizenkét ország közé tizenegy európai tartozik, addig a legnagyobb tizenkét mutató közül tízet Ázsiában mértek. Kivétel a sorrendben hetedik USA 108, és a tizedik Dánia 104 ponttal. Az élcsoport: India 126, Indonézia 125, Fülöp-szigetek 115, Thaiföld 113, Egyesült Arab Emírségek 112, Kína 111 pontos index-szel.

„A nagy fejlődő gazdaságok közül India, új kormánya révén növekedés gyorsításának megújuló potenciálját jelzi, míg Kína más irányba halad, és gazdasága a belső fogyasztás növelése felé tesz lépéseket,” - jelentette ki Dr. Louise Kelly Nielsen-alelnök.