A rokkantak nem pénzt, csak figyelmet kérnek

0
11
5236.jpg

Rokkantak, fogyatékkal élők, sérültek vagy megváltozott munkaképességűek? Már azt is nehéz eldönteni, hogy melyik szavunk fejezi ki pontosabban és kellő tisztelettel azoknak a csoportját, akiknek a gondjairól most írni szeretnénk. Sorozatunkat „Ne csak karácsonykor segíts” címmel azért indítottuk el januárban, hogy minden hónapban körüljárjunk egy-egy társadalmi problémát. A hajléktalanok, majd az idősek és a családok illetve gyerekek után tehát beszéljünk őszintén a fogyatékossággal élők gondjairól.

Mit tesz az önkormányzat?

Budaörsön a mozgáskorlátozottakat harminc éve, a látássérülteket tíz éve fogja össze egy helyi egyesület, de mind a kettőbe szívesen várnak másokat is. Az elmúlt években az önkormányzat a város útjainak az építésekor, illetve az épületek akadálymentesítésekor mindig kikérte az egyesületek véleményét, és igyekezett figyelembe is venni azokat. Emellett anyagilag is folyamatosan támogatja a működésüket. Speciális, fogyatékkal élők számára fenntartott intézményünk a Fogyatékosok Napközi Otthona a Farkasréti út 55.-ben, ahol a 16 év feletti értelmi sérülteket látják el. Az intézmény fenntartója az önkormányzat, és megbízási szerződéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti. Az épület 2014. évben akadálymentesítve lett.

Milyen egyéb önkormányzati támogatás áll rendelkezésre számukra? „A fogyatékkal élők, és elsősorban a mozgáskorlátozottak akadálymentesítéshez, és az önellátási képességük megőrzéséhez lakás átalakítási támogatást kérhetnek az önkormányzattól – tájékoztat Kövesdi Gabriella irodavezető -, vissza nem térítendő támogatás formájában. Az átalakítás költsége nem lehet magasabb 400 ezer forintnál. A támogatás összege függ a jövedelemtől (felső határa 85 500 Ft/fő családos, 99 750 Ft egyedül élő kérelmező esetében), valamint attól, hogy a kérelmező egyedül él-e. Így a támogatás egyedül élő esetében elérheti a beruházás költségeinek 85%-át, családos kérelmező esetében 75%-át. A fogyatékkal élők általában sajnos nagyon kevés jövedelemből élnek, például van olyan súlyos beteg ügyfelünk, akinek havonta a 25 800 forintos rokkantsági járadékát kellene beosztania, ha nem állna mögötte támogató családi háttér. Ebből adódóan természetesen a budaörsi szociális támogatásokra már csak a jövedelmi helyzetük miatt is többnyire jogosultak. Továbbá a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakran állapít meg egyedi támogatást gyógyászati segédeszközökre, elsősorban hallókészülékre vagy kerekesszékre.”

A kormányhivatalnál igényelhető

Itt érdemes még megemlíteni a fogyatékossági támogatást, ami a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. A korábbi súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményét, amely átlagosan 7000 Ft volt évente megszüntették, s ha nem is helyette, jelenleg gépkocsi vásárlásra kaphatnak a rokkantak utalványt.

Hogy mit jelent ez bővebben? A Pest megyei kormányhivatalhoz küldött kérdéseinkre az illetékes, Budapest Főváros Kormányhivatalától kaptunk választ, mivel ők rendelkeznek a fővárost és Pest megyét lefedő Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztállyal. A következőt írták: „Fogyatékossági támogatásra jogosult az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, valamint letelepedett, bevándorolt, magyar hatóság által menekültként, hontalanként elismert személy, aki látási-, hallási-, értelmi-, mozgássérült illetve kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető személy. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a 18. életévét betölti. Az ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

A kérelmet személyesen vagy írásban lehet benyújtani az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a fővárosi és megyei kormányhivataloknál vagy a kormányablakoknál. A budaörsi lakosok esetében személyes benyújtásra a legközelebbi lehetőség: Budaörsi Kormányablak 2040 Budaörs, Szabadság út 134. szám alatti cím. A kérelmet a budaörsi lakosok írásban a Budapest Főváros Kormányhivatal Családtámogatási Főosztálya részére, a 2701 Cegléd, PF.302. vagy 2700 Cegléd, Kosárhegyi út 3. szám alatti postacímre küldhetik be.

A „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” elnevezésű nyomtatvány letölthető még a cst.onyf.hu/nyomtatványok weboldalról is.

A kérelemhez csatolni szükséges a kérelmező háziorvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

Személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás igénylése esetén a kérelem a lakhely szerint illetékes – budaörsi polgárok esetében a Pest Megyei – Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalánál adható be. A kérelemmel kapcsolatos részleteket a 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet tartalmazza teljes körűen. Támogatásra jogosult lehet az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki a Fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak, halmozottan fogyatékosnak minősül és a halmozott fogyatékossága közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság, valamint az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek közül mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy többszörösen összetett betegségben szenved, és ebből az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz. Üdvözlettel: Pászti András sajtó- és kommunikációs munkatárs.”

 

A rokkantnyugdíj helyébe lépett ellátásról

A rokkantak ellátása 2014. január 1-jétől változott meg. A jogszabály szerint az tekinthető „megváltozott munkaképességűnek”, akik 5 éven belül legalább 1095 napon át; vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át; vagy15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt. Továbbá jelenleg keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt; vagy aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

A megváltozott munkaképességű személyek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek – foglalta össze dr. Katona Klára ügyvéd.

A jogszabállyal szemben sokak felháborodását az váltotta ki –ezt már nem az ügyvéd taglalja, hanem mi tesszük hozzá -, hogy a rehabilitációs hatósági eljárás a korábban már rendszeres rokkantsági ellátásban részesülők számára gyakran okoz megalázó helyzeteket, az eredménye pedig erősen vitatható. Az országos sajtó több olyan esetről számolt már be, amikor a rehabilitálhatónak, tehát újra munkaképesnek nyilvánított beteg emiatt ellátás nélkül maradt és hamarosan meghalt.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, illetve aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, annál a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap (!!!) első napjától állapítható meg. Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rokkantsági ellátást megállapítják, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rokkantsági ellátás összege bizonyos feltételek esetén más és más, a havi átlagjövedelem 40 százalékától maximum a 65 százaléka lehet, illetve a minimálbér 30 százalékától maximum a 150 százalékáig.  „A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn; ezt a tényt a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani” – áll a jogszabályban, aminek a gyakorlati alkalmazása bizony gyakran nem nevezhető humánusnak.

A látássérültekről: http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150701/latasserultek-egymasert

A napköziről: http://www.budaorsinaplo.hu/egeszseg/20150723/fogyatekosok-napkozije

Sorozatunk korábbi cikkei:

http://www.budaorsinaplo.hu/oktatas/20150620/kulcsos-gyerekek

http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150516/nemet-mondani-a-drogra-hogyan-segits-5-resz

http://www.budaorsinaplo.hu/egeszseg/20150413/a-csaladon-beluli-eroszak

http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150313/hogyan-segits-3-resz-idosek-gondozasa

http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150121/hogyan-segits-ha-hajlektalant-latsz-2-resz

http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150119/hogyan-segits-ha-hajlektalant-latsz

http://www.budaorsinaplo.hu/kozelet/20150107/ne-csak-karacsonykor-segits

 

5236.jpg