A gimnazisták elvárása nettó négyszázezer

0
18
7354.jpg

Ma a pályakezdő fiatalok a reálistól távol eső fizetési igénnyel lépnek be a munkaerőpiacra, ami miatt rögtön csalódottsággal, és akár az elhelyezkedés nehézségeivel találják szembe magukat. Emellett nemzetközi szinten jellemző erre a generációra az erőn felüli költekezés is. A hiányos pénzügyi tudás és a kortársak hatása nagyban hozzájárulnak a téves kép és az ebből fakadó irreális pénzügyi döntések kialakulásához. Minderre megoldást jelenthet az időben megkezdett pénzügyi nevelés, amellyel megelőzhetővé és visszafordíthatóvá válhat a rossz döntések meghozatala és a fiatalok kiábrándultsága.

A profession.hu-n megjelent 2015. év végi felmérésből kiderült, hogy a magyar gimnáziumi diákok nettó 400 ezer forint feletti fizetést képzelnek el maguknak az életkezdéshez.   20 százalékkal várnak magasabb bért, mint a szakközépiskolások, de még az ő esetükben is rés tátong a valós lehetőségek és a vágyak között. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH 2015. I-IV. negyedévi adataival, miszerint ma Magyarországon 162 ezer forint az átlag nettó bér, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a középiskolai diákok. Általánosságban is elmondható, hogy a fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre. Az elmúlt évekhez képest is nőtt azon diákok száma, akik a későbbiekben vezető beosztásban szeretnének dolgozni, a felmérésben részt vevők esetében ez az arány 80 százalék volt.

Bár fizetésüket és karrierjüket tekintve határozott elképzeléssel rendelkeznek a fiatalok, a pénzügyi döntéseiket tekintve már igencsak befolyásolhatónak bizonyulnak. A Könyvvizsgálók Amerikai Intézetének korábbi kutatása szerint a fiatal felnőttek háromnegyede (78%-uk) számára saját társaik és környezetük véleménye a legfontosabb. Fő motivációjuk az, hogy tartozhassanak egy közösséghez, és hogy megfeleljenek az adott korosztály elvárásainak étkezési, öltözködési és szabadidős szokásaikat tekintve. Ennek eredményeként akár forrásaikon felül is hajlandóak költekezni; az amerikai válaszadók közel fele hitelkártyával vásárol, mert hitel nélkül nem tudja fedezni költségeit, 61 százalékukat pedig még a családja támogatja anyagilag. Kiemelten fontos tehát, hogy közvetlen környezetük mellett más fórumokból reális és használható információkat, mintákat kapjanak az anyagi döntések meghozatalához.

A magyar fiatalok mellett a britekre is jellemzőek a realitásnál magasabb anyagi elvárások. Az Aegon nyugdíj-biztosító kutatása szerint olyan mértékű nyugdíj-megtakarítást szeretnének összegyűjteni a fiatalok, amelyhez a fizetésük hatszorosát kellene megkeresniük.

A pénzügyi tájékozottság és az alapvető ismeretek biztosíthatják, hogy reális képet alakítsanak ki a gyerekek, majdani fiatalok a pénz értékéről, természetéről, a munka és a pénz kapcsolatáról. Éppen ezért aggasztó, hogy a K&H 2016 I. negyedévi jóléti index kutatása szerint a magyar fiatalok mindössze egynegyede érzi tájékozottnak magát pénzügyi téren.

A megkérdezett 500, 19-29 éves fiatal 23 százaléka érezte úgy, hogy többé-kevésbé tájékozott a pénzügyekben, ez az arány az aktív dolgozók körében valamivel magasabb volt (28 százalék), míg a diákok között csak 12 százalék. A vidékieknek csak 5 százaléka érezte úgy, hogy egyáltalán nem tájékozott a pénzügyekben, a fővárosban ez az arány sokkal magasabb, 14 százalék volt. A kutatásban részt vevő fiatalok 63 százaléka semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában. A budapestiek körében még ennél is magasabb, 81 százalék volt azok aránya, akik nem találkoztak pénzügyi tematikával alapfokú tanintézményben. A középiskolában is mindössze a fiatalok 6 százaléka szerzett valamilyen pénzügyi ismeretet és felsőfokú intézményekben is csak a válaszadók 32 százaléka szerzett pénzügyi tudást. A helyzet javításához átfogó pénzügyi edukációra van szükség, amely az ismeretek folyamatos bővítését és a gyakorlati tapasztalatszerzést is lehetővé teszi. A tudatos pénzügyi gondolkodáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy a leendő felnőtt generáció megtanulja reálisan felmérni a különböző dolgok, szolgáltatások ár-érték arányát, és ennek eredményeként helyesen lássa majd saját valós értékét a munkaerőpiacon, amikor eljön az anyagi önállósodás ideje.

„A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedőt azzal a céllal hívtuk életre, hogy már fiatal korban egy olyan fórumot biztosítsunk az általános iskolásoknak, amelyben évről-évre egyre magabiztosabban, tudatosabban mozoghatnak pénzügyi téren. Mindez játékos formában, közösségi élményként történik, A pedagógusok visszajelzései azt mutatják, hogy a diákok pénzügyi gondolkodására látható hatással van a program. Értik az alapvető pénzügyi fogalmakat, tudatosítani tudják a pénz értékét és képessé válnak arra, hogy megtervezzék egy program költségvetését, illetve spóroljanak egy általuk kiszemelt játékra, technikai eszközre.” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

7354.jpg